#Bolyai János

„Kár, hogy nagy talentuma használatlanul ásatott el” – 200 éve teremtett a semmiből új világot Bolyai János
 

„Kár, hogy nagy talentuma használatlanul ásatott el” – 200 éve teremtett a semmiből új világot Bolyai János

1823. november 3-án írta meg Bolyai János a magyar tudománytörténet leghíresebb levelét, melyben közölte apjával, Bolyai Farkassal, „hogy semmiből egy ujj, más világot teremtettem”. Ezzel a teremtéssel lépett át a geometria az ókorból a jelenünkbe. A szemmel látható világ leírását megalapozó eukleidészi geometriát ekkor váltotta fel az abszolút geometria, amely lehetővé tette a relativitáselméletet és a világmindenség magasabb rendű megismerését. Úttörő munkásságát csak jóval halála után ismerték fel. Idehaza különösen. Főművét, a latin nyelvű Appendixet előbb fordították le olaszra, angolra és franciára, mint magyarra.

Révész Sándor Révész Sándor


Szex közben is a prímszámokon gondolkodott Bolyai – interjú a friss Libri-díjas Láng Zsolttal
 

Szex közben is a prímszámokon gondolkodott Bolyai – interjú a friss Libri-díjas Láng Zsolttal

Szerda este adták át az idei Libri Irodalmi Díjat, amelyet ezúttal Láng Zsoltnak ítélt a zsűri a Bolyai című kötetéért. A marosvásárhelyi íróval ennek apropóján beszélgettünk (a nem biztos, hogy) euklideszi regényéről, a szex közben is a prímszámokon gondolkodó, új világot alkotó, de a korában meg nem értett zseniről, és a Bolyaiak apa-fiú kapcsolatáról. Csak a végén vettük észre, hogy a beszélgetés egy kicsit mintha elhajlott volna tudományos irányba, noha a regény kifejezetten olvasmányos, néhol krimiszerűen izgalmas. De épp Bolyaitól tudjuk, hogy különböző terekben különbözően viselkedünk.